Ismerje a kockázatokat

Elszívva a hatás egy-két percen belül jelentkezik. Lenyelve késik — a Talk to FRANK szerint akár egy órát is, az ausztrál Alcohol and Drug Foundation szerint 30 perctől 2 óráig —, a csúcshatás pedig nagyjából 1–4 óráig tart, a teljes elmúlásig még több óra telik el. Az NHS inform szerint a kannabisz lenyelve jóval hosszabb ideig hat, és sokkal később kezd hatni, mint elszívva.

Források: Talk to FRANK · Alcohol and Drug Foundation · NHS inform (Public Health Scotland)

Épp a késés a mechanizmus. A NIDA szerint az ehető formáknál „általában tovább tart, míg a hatás megjelenik. Az emberek emiatt többet fogyaszthatnak a termékből, ami növeli a súlyos egészségkárosodás valószínűségét.” A Talk to FRANK hozzáteszi, hogy e termékek kannabisztartalma erősen ingadozhat. A Public Health Scotland legalább néhány órán át nem javasolja az ismételt adagot; az ausztrál Alcohol and Drug Foundation lenyelés után legalább 4 órát, minden más beviteli mód után legalább 30 percet ad meg.

Források: NIDA · Talk to FRANK · NHS inform (Public Health Scotland) · Alcohol and Drug Foundation

A WHO szerint az összetett gépek kezelésében nyújtott emberi teljesítmény „akár 24 órán át romolhat mindössze 20 mg THC elszívása után”. Az ausztrál Alcohol and Drug Foundation szintén akár 24 órában adja meg a hatás teljes időtartamát, akár elszívva, akár lenyelve.

Források: WHO · Alcohol and Drug Foundation

Nagy-Britanniában bűncselekmény bizonyos kábítószerek meghatározott vérszintje fölött vezetni, „még akkor is, ha nem befolyásolták a vezetését” — ez a brit kormány saját megfogalmazása. A rendőrség az út szélén is szűrhet kannabiszra, a kábítószer hatása alatti gondatlan vezetéssel okozott halál legsúlyosabb büntetése pedig életfogytiglan.

Források: GOV.UK

A Talk to FRANK szerint bekábítószerezve vezetni „megkétszerezheti a súlyos, akár halálos autóbaleset esélyét”. A NIDA a kannabiszt nevezi a balesetben érintett sofőrök vérében leggyakrabban kimutatott szernek, és több elemzést említ, amely megnövekedett kockázatot talált — ugyanakkor hivatkozik az amerikai NHTSA egy tanulmányára is, amely „nem talált a kannabiszhasználatnak tulajdonítható, jelentősen megnövekedett balesetkockázatot”. A kockázat mértéke tehát valóban vitatott.

Források: Talk to FRANK · NIDA

A NIDA szerint tanulmányok „becslése alapján a kannabiszt használók 22–30 %-ánál” áll fenn kannabiszhasználati zavar. A legerősebb előrejelző a használat gyakorisága; szerepet játszik a családi kábítószer-használati előzmény és a használat időtartama is. A NIDA emellett egy olyan becslést is idéz, amely szerint a gyakori használók 12,1 %-a él át megvonási tüneteket.

Források: NIDA

A Public Health Scotland szerint azoknál, akik hosszabb időn át naponta használnak kannabiszt, tolerancia alakulhat ki, és ugyanahhoz a hatáshoz többre lehet szükségük. A Royal College of Psychiatrists szerint a megvonási tünetek „általában az utolsó kannabiszhasználat után egy-két napon belül kezdődnek”, „nagyjából két hétig tarthatnak”, és az első héten a legerősebbek — jellemzően álmatlanság, szorongás, ingerlékenység, nyomott hangulat, nyugtalanság és étvágycsökkenés.

Források: NHS inform (Public Health Scotland) · Royal College of Psychiatrists

A Royal College of Psychiatrists szerint „minél fiatalabban kezdi valaki a kannabiszhasználatot, annál valószínűbb, hogy pszichózis alakul ki nála”, és az erősebb fajták vagy a rendszeres használat tovább növeli a kockázatot — az életkori hatást a még fejlődő aggyal magyarázza. A NIDA a kannabiszt a pszichózis korábbi kezdetéhez köti azoknál, akiknél genetikai kockázati tényezők állnak fenn pszichotikus zavarokra, köztük skizofréniára, valamint súlyosabb tünetekhez azoknál, akik már érintettek — ez az összefüggés „különösen erős fiatal férfiaknál a nőkhöz képest”. A Public Health Scotland a családi előzményt, a fiatalkortól tartó, hosszan elnyúló intenzív használatot és a magas hatóanyag-tartalmú kannabiszt nevezi meg kockázati tényezőként. Az ausztrál Alcohol and Drug Foundation hozzáteszi, hogy az agy a húszas évek közepéig fejlődik.

Források: Royal College of Psychiatrists · NIDA · NHS inform (Public Health Scotland) · Alcohol and Drug Foundation

A NIDA a szindrómát hosszú távú, intenzív kannabiszhasználatot követő hányingerként, hányásként és hasi fájdalomként írja le: „Kiújulhat, és gyakran orvosi ellátást igényel. Egyesek forró zuhannyal vagy fürdéssel próbálnak átmeneti enyhülést szerezni. A szindróma azonban csak akkor szűnik meg, ha az illető teljesen felhagy a kannabisszal.” Az ausztrál Alcohol and Drug Foundation ritkának nevezi, és leginkább a magas THC-tartalmú kannabisz hosszan tartó, intenzív szívásához köti.

Források: NIDA · Alcohol and Drug Foundation

A NIDA a terhesség alatti kannabiszhasználatot alacsonyabb születési súllyal, koraszüléssel, kórházi kezeléssel és az első életéven belüli halálozással hozza összefüggésbe, és beszámol arról, hogy az Amerikai Szülész-Nőgyógyász Kollégium a fogantatásra készülés idején, a terhesség alatt és a szoptatás alatt is ellenjavallja a használatot. A WHO szerint a terhesség alatti kannabiszhasználat a magzati fejlődés zavarával jár, ami csökkent születési súlyhoz vezet. Az ausztrál Alcohol and Drug Foundation megjegyzi, hogy a THC átjut az anyatejbe, és a csecsemőre gyakorolt hatása még nem kellően ismert.

Források: NIDA · WHO · Alcohol and Drug Foundation

Az ausztrál Alcohol and Drug Foundation szerint a THC alkohollal és más depresszáns szerekkel való kombinálása fokozhatja az álmosságot és a szedációt, az alkohollal keverés pedig hányingert és hányást is okozhat. A Public Health Scotland általános kábítószeres ajánlása, hogy a keverést teljesen kerülni kell — az alkoholt és a gyógyszereket is beleértve —, mert „váratlan és kiszámíthatatlan következményekkel járhat”; ezt a skóciai kábítószeres halálesetek egyik fő kockázati tényezőjeként nevezi meg.

Források: Alcohol and Drug Foundation · NHS inform (Public Health Scotland)